Köztudott, hogy a magazinokban retusálják a sztárokat, és évtizedes téma, hogy nem létezik olyan homogén felületű és sima bőr, mint amilyet a szépségipar láttatni szeretne velünk. A szépészeti módosításokat, például egy eltűnt anyajegyet, vastagabb ajkakat vagy izmosabb testet viszonylag könnyű leleplezni, ha egyszerűen összehasonlítjuk az ábrázolt személyt egy másik őt ábrázoló képpel. A közösségi média azonban újabb veszélyeket rejt, és már abban sem lehetünk mindig biztosak, hogy egy hírt illusztráló kép mennyire valós.
Általánosságban igaz, hogy minél többet kell dolgozni egy fotón, annál nagyobb az esélye annak, hogy a szerkesztő hibát követ el
– mondta nekünk Olejnyik Attila Photoshop-szakértő.
Ennek elsősorban az az oka, hogy a Photoshop eszközei a meglévő képi információk alapján – ha úgy tetszik, meglévő képpontok másolásával és összemosásával – keltik a tökéletesség illúzióját. Elég a képbe belenagyítani, ha van erre lehetőségünk, hogy kiszúrjuk a legnépszerűbb képmódosító eszközök, a klónozó bélyegző és a javító ecset használatát:
- az elsőnél egy adott képrészlet ismétlődik a végeredményen,
- a második esetében a retusálás előtti fázisból gyakran ott marad egy-egy kilógó színű pixel.
Főleg akkor van nehéz helyzetben a képszerkesztő, amikor az eredeti képen nem áll a rendelkezésére elég információ, vagy az rossz minőségű. Ilyenkor a hullámok vagy egy füves terület hiányzó részletének pótlása laikus szemmel is észrevehető, jól láthatók az ismétlődő, összemosott részletek.
HA AZ ÉGEN KÉT EGYFORMA FELHŐT LÁTUNK, AZ MINDENKÉPPEN GYANÚS.
Előfordulnak olyan esetek is, amikor az adott helyzetre jellemző dolgokat kell megfigyelni. Például zárt térben vagy este készült fotókon a vaku becsillanhat egy szemüvegen, kopasz homlokon. Gyanúra ad okot, ha a képen nem mindegyik szereplőn figyelhetők meg ugyanazok a jelenségek. Még a vörösszem-hatás is előfordul időnként, bár amint Olejnyik Attila rámutatott, ezt a Photoshop kiválóan tudja kezelni.
De ha jól is dolgozik a képszerkesztő, bőven maradhatnak árulkodó jelek, például az ecset alakját öröklő nyomok. „Szabad térben készült képeken az árnyékok és a fény beérkező iránya, ezek hiánya, vagy éppen egy ott felejtett árnyét azt súghatja a nézelődőnek, hogy a fotóval valami nem stimmel” – mondta Olejnyik Attila.
A retusálók néha egészen figyelmetlenek tudnak lenni, még a legprofibbak is. Az egyik leghíresebb bakit a Vanity Fair címlapján követték el 2018-ban, amikor Reese Witherspoon három lábat villantott, az online kiadásban pedig Oprah Winfrey harmadik keze is megjelent.
Mélyen az adatokban
Ha nem is látunk semmit a képen, magában a fájlban még találhatunk árulkodó információkat. Mindegyik képhez tartoznak metaadatok, amelyek azt mondják meg nekünk, hogy milyen körülmények közt készült egy kép. Sokszor már az is elég, ha csak megnézzük egy átlagos képmegjelenítő appban a kép tulajdonságait, de vannak erre szakosodott weboldalak is. Ilyen például a Metapicz, illetve feltölthetjük a fotókat a Google fordított képkereső szolgáltatásába az images.google.com oldalon, vagy más hasonló képes keresőkbe.
Az utóbbi módszer fő előnye, hogy nincs szüksége a metaadatokra, a fotó kinézete alapján is képes a miénkhez hasonló vagy akár azzal megegyező fotókat előtúrni az internetről. Ez különösen az álhírek leleplezéséhez jöhet jól, mert könnyen kideríti, ha egy eseményen készült fotó nem akkor és nem is ott készült.
Valamivel profibb eszközt kínál a hamisított fotók lebuktatására a Fotoforensics.com oldal, amely néhány kattintással megmondja egy általunk feltöltött képről, hogy vannak-e rajta rejtett pixelek, konzisztens-e a kép tömörítése, vagy pedig találhatók rajta olyan részletek, amelyek valószínűleg máshonnan, egy másik képből kerültek oda.
Forrás: index.hu